Szín: kék, fehér, barna
Kiszerelés:
- 1 teve
A szobor felületén lévő agyagpor ízlés szerint lemosható.
A teve beduin neve „Isten ajándéka”, egypupú teve, vagy dromedár.
Tömjén kereskedők szelíditették meg nagyjából ötezer éve, a sivatag hajóját. Jellemzően szállításra használták őket, Dél-Arábia és a Közel-Kelet közt. Ázsia és Afrika nagy területein még ma is jellemzőek a nagy tevekaravánok. Ázsia és Európa között pedig a selyemúton is tevék szállították az árut.
A népszerű hit ellenére a teve nem tárol vizet a púpjában. Helyett zsírszövet található itt, amiből az energiát nyeri az állat, ha nem jut táplálékhoz. Amikor innen „fogyaszt”, a púp összezsugorodik, lagymatagon az oldalára dől. Ha lédus táplálékot ehet, akkor nagyon kevés vízre van szüksége, mindez nem akadályozza meg, hogy tíz perc alatt akár 100 liter vizet is behabzsoljon, amit nem a púpjában, hanem a vérkeringésében raktároz el. Megissza a sós vizet is, de kibírja akár 4-7 napig is vízivás nélkül.
Az Altáj-hegységben, a Góbiban még megtalálható az egyedül itt őshonos vadteve, amelyeket a helyiek hávtgáj-nak hívnak. Az állat szép küllemű, szőre szürke és fehéres árnyalatú. Nagyon félénk állat, emberekkel nem barátkozik, de mivel az Altáj-hegység nagyon ritkán lakott terület, erre alig kerül sor. A teve nagyon barátságos állat, és a csordában egymás körvonalát figyelve legelnek. Ha az egyik nem látszik, akkor a többiek megkeresik azt.
A mongolok manapság is hagyományos szállítóeszközöket használnak, leggyakoribb a kétkerekű taliga. A Góbiba, a pusztákon évente négy alkalommal tevefogatra pakolnak fel, és új legelőterületet keresnek maguknak. a teve szelíd, a karavánkísérőknek kevés gondjuk van vele. A teve tisztaságszerető, gyanakvó állat. Ha kutya, róka ürülékének, vizeletének szagát egyszer is megérzi, prüszköl, orrát megrázza, és kétségbeesésében, a mongol karavánkísérők madzagját elrágja és megszökik. A karavánkísérők ezért a tevék gyeplőjének kötelékére marhaürüléket kennek, hogy az elvegye az idegen szagokat
” …oly türelmes, oly kevéssel megelégedő, oly szelíd és hasznos. Nem csoda, ha a sivatag utazója a tevét minden állat fölé emeli, és majdnem az imádásig szereti” -Vámbéry Ármin
