Kiadó: Terebess Kiadó
Szerző:Egressy Gábor
Jegyzetek, utószó:Steinert Ágota
A szerző nemcsak a 19. század egyik legműveltebb, legjelentősebb színésze volt, de romantikus hős is, aki Petőfi barátjaként, mint főszereplő vett részt a forradalomban és szabadságharcban. Világos után Bemmel és Kossuthtal Törökországba ment emigrációba, majd – bár távollétében halálra ítélték – hazatért. Hosszas zaklatások után kegyelmet kapott, amiért az osztrákoknak való kémkedés gyanújába keveredett, máig eldöntetlenül, hogy valójában mit tett, vagy mit nem tett. Végül visszatérhetett igazi szerelméhez, a színpadhoz. Naplója, amelyet 1849. június 30-tól 1850. augusztus 23-ig írt nemcsak az emigráció életének hiteles rajza, de a befogadó ország mindennapjainak érdekes ábrázolása is. Elfogulatlanul szól a török emberekről, szokásaikról, erkölcseikről, vallásukról, családi- és szerelmi életükről, fürdőkről, templomaikról, berendezési tárgyaikról, ételeikről.
„Valóságos kincsesbánya a múlt századi Törökország iránt érdeklődőknek, elsősorban hallatlanul érdekes, vonzó olvasmány.”
(Új Könyvek, 1997)
S mit szóljak arról, aki ellened
Viseltetik rút, pártos szenvedéllyel,
Ki koszorúd, mit néhányan fonánk,
Dühös kezekkel tépné szerteszéjjel?
Oh, mert van ilyen, és pedig nem egy van,
Hogy is ne volna?… magyarok vagyunk.
A párt, a párt és mindörökké csak a párt
Sok évszázad óta átkos jelszavunk.
(Petőfi: Egressy Gáborhoz)
