Kiadó: Terebess Kiadó
Szerző:Tandori Dezső
A neves költő már korábban elárulta műveiben vonzalmát a keleti filozófiák iránt. Új kötetében prózában, de a költészet eszközeinek segítségével próbálja értelmezni a zen buddhizmus tanításait és magatartásformáit a nyugati ember szkepticizmusával és a keleti gondolkodók meditatív szellemi erejével. A zen filozófia a kicsi és nagy kérdéseire irányítja figyelmét, melyekre virtuóz játékossággal és eredeti bölcsességgel fogalmazza meg mindig saját élményein alapuló válaszait.
„Igen különböző műfajú írások sajátos gyűjteménye Tandori Dezső új kötete. Találhatók benne versek (legtöbbször igen rövid, epigrammaszerű, ám mégsem poénre kihegyezett, hanem ún. nyitott, többféle értelmezést lehetővé tevő, sőt megkívánó költemények), rajzok, amelyek önmagukban is megállnak, ám legtöbbször (kézírásos) kommentár is csatlakozik hozzájuk (ez a kommentár gyakorta mintha nem is magyarázná, hanem „tagadná”, egy másik síkon újraértelmezné a grafikát), kisebb elbeszélések, valamint koanok (a zen buddhizmusra jellemző kicsiny történetek, példabeszédek). Ráadásul ezek a szórt, egymással laza, vagy éppen semmilyen kapcsolatban nem álló műfajok mégiscsak „rímelnek” egymásra, együttesük valami olyanfélét ad ki, ami – igen távolról – a regényre emlékeztet. Egy önmagával beszélgető művész (és állatbarát, lóversenyrajongó stb. művészről van szó) vallomás-regénye a munka, amely az igazán tandoris műformák és -alakzatok gazdag tárháza is. – A posztmodern irodalomban otthonos, „vájt fülű” olvasóknak ajánlható munka.„
(Új Könyvek, 2003/26. szám, 226-227. oldal)
